A fogszabályzásról

Dentalhigiénia

Fogaink védelmében gondos és rendszeres szájápolás szükséges. A fogakat minden étkezés után fél órával kívánatos lenne megtisztítani. Különösen fontos ez a fogszabályozó viselése alatt.

Hagyományos (kicsi fej, puha műanyag sörte) és elektromos fogkefével egyaránt válhat bárkiből a fogkefe Paganinije.

Többféle fogmosási módszer van. Alapvetően a felszínek körkörös fogkefemozgatással történő tisztítása ajánlott. A vízszintes sikálás kifejezetten káros az ínyre és a fognyakra nézve.

Kiegészítésként ajánlott fogköztisztító fogkefe és fogselyem használata. Hasznos segédeszköz lehet a helyes fogmosási technika elsajátításához a plakk megfestése plakkfestő (pl. eritrozin) tablettával.

A rögzített készülékes fogszabályozó kezelések alatt min. félévente professzionális ( rendelői ) fogtisztítás javasolt.

Gyermekfogászat

A kisgyermeknek körülbelül kétéves korára – 20 tejfoggal – teljessé válik a tejfogazata. A tejfogak megőrzése kiemelt fontosságú. Szerepük van nem csak a rágásban, de a maradó fogak számára való hely fenntartásában is.

Első maradó fogai 6 éves kor körül jelennek meg a sorban utolsó tejfogak mögött, tejfog elvesztése nélkül. A teljes fogváltás 11-12 éves kor környékén fejeződik be. A maradó fogazat – ideális helyviszonyok mellett az állcsontokban – 18-22 éves korra egészül ki 32 fogra a bölcsességfogak előtörésével.

A gyermek első találkozása a fogorvossal meghatározó élmény lehet számára. Legjobb, ha akkor történik, amikor semmilyen panasza nincsen, így szorongás nélkül ismerheti meg a fogorvosi rendelőt és fogorvosát.

18 éves koráig félévenkénti fogászati ellenőrzés javasolt. Gyermekünk szájápolási szokásainak kialakulásában mindennél hatásosabb fegyver a szülői példamutatás, mely magától értetődőnek tekinti a fogmosás szokását.

Logopédia

A legtöbb család életébe a gyermek hangképzési zavarai kapcsán kerül látótérbe a logopédus, pedig felbecsülhetetlen jelentőségű a logopédiai kezelések támogató hatása a fogszabályozó kezelések előtt, alatt és után is.

Kiemelten fontos az a fogszabályozó szemléletet, mely a fogak szabályozását az állkapcsok izomegyensúlyán alapulóan végzi. Ennek hiányában meghosszabbodhat a kezelés és kétségessé válhat a fogszabályozás eredményének stabilitása.

A logopédiai kezelések a rossz szokások (pl. cumizás, ujjszopás) következtében kialakuló funkcionális zavarok (nyelvlökéses nyelés) kiküszöbölésével, a fogszabályozás eredményének stabilitását is támogatja

Szájsebészet

Leggyakrabban a kedvezőtlen helyzetű bölcsességfogak eltávolításával lép be a szájsebész a gyanútlan fogszabályozós páciens életébe. De szükség lehet a közreműködésére állcsontba szorult fogak feltárásból történő bracketragasztásához, összetett állcsontműtétekhez, illetve a foghiányok implantátumokkal történő pótlásához is.

Parodontológia

A parodontológia a fogak tartószerkezetével foglalkozó tudományág. A fogágy betegségeivel, annak kezelésével illetve megelőzésével foglalkozó szakterület a fogászaton belül.

A parodontológus szakorvos feladata az ínysorvadás és a fogágybetegség kezelése az egyszerű ínygyulladástól a tartószövetek sorvadása miatt mozgathatóvá vált reménytelen sorsú fogak megtartásáig, valamint az íny plasztikai-sebészeti műtétek elvégzése. A fogszabályozás segíti a parodontológiai kezelést annak megfelelő szakaszaiban elvégzett sínezéssel illetve a fogak tengelykorrekciójával a hosszabb távú stabilitás érdekében.

Egyes fogazati rendellenességek fogszabályozása után (pl.: torlódások) az íny kontúrja esztétikailag kedvezőtlen lehet a fogak korrigált tengelyállása mellett, így ínykorrekció válhat szükségessé.

A fogszabályozó kezelés elengedhetetlen részét képezi. Az aktív szakaszt követő fázis, melynek célja az elért eredmény megtartása, a visszarendeződés megakadályozása.

Történhet kivehető készülékkel (retenciós lemez vagy sín), fix retainerrel ( a frontfogak belső felszínére ragasztott vékony fémszállal ) vagy ezek kombinációjával.

A retenciós lemez hordási ideje az aktív kezelés befejeződése utáni első három hónapban 12 óra naponta, ezt követően az alvás idejében (min. 8 óra). A fix retainer akár élethosszig tartó viselése is szükséges lehet.

Évenkénti kontroll javasolt.

A készülék átadása

Kivehető készülékek esetében megtanítjuk a pácienst a készülék helyes használatára és tisztítására.

A rögzített készülékek felhelyezése hosszabb, precizitást igénylő munkafolyamat. Fájdalmatlan beavatkozás, kényelmetlenséget a beavatkozás időtartama (30-60 perc) jelenthet. Minden esetben személyre szabott fogmosás oktatás történik a készülék felhelyezésével.

A készülék aktiválása

Rendszerességét a kezelőorvos határozza meg. Függ a készülék típusától és a kezelés aktuális stádiumától.

Általában 4-6-8 hetente történik. Mindig meg kell jelenni a rendelőben a megbeszélt időpontban, hiszen az aktiválás elmaradása a kezelés meghosszabbodásával, súlyosabb esetben az erőhatás alatt álló fogak kedvezőtlen elmozdulásával akár gyökérfelszívódással is járhatnak.

A rögzített készülék levétele

Amennyiben a kezelési eredmény esztétikailag és funkcionálisan is kielégítő mind a páciens, mind a kezelőorvos szerint, alsó- felső alginát típusú lenyomatot veszünk a rögzített készülékkel együtt. Ez alapján készíti el a fogtechnikus a retenciós lemezt a fogtechnikai laboratóriumban. Ennek kézhezvételével kerülhet sor a rögzített készülék eltávolítására.

Záró fotó- és röntgen dokumentáció készül.

Első konzultáció

A fogszabályozás alapfeltétele a szanált (kezelt) fogazat és a gyulladásmentes íny.

Az anamnézis lap kitöltése után egy fizikális vizsgálaton (testtartás, arc, profil, mosoly, harapás, állkapocsízület, fogak, nyelés stb.) alapuló kötetlen beszélgetés a tapasztalt eltérésekről, a kezelési lehetőségekről, azok előnyeiről és hátrányairól, időtartamáról és költségeiről,

Speciális formája a második vélemény (second opinion) kérése: egyre gyakrabban merül fel igény a páciensek részéről arra, hogy a pontosabb megértéshez több szakember véleményét is kikérjék.

Második konzultáció:

Fotódokumentáció készül az arcról, mosolyról és a fogakról. Alsó-felső lenyomatot veszünk a fogakról ún. alginát típusú lenyomatanyaggal. Kb.1-1,5 perc állcsontonként. Meghatározzuk a szükséges röntgenfelvételeket: Panoráma felvétel (OP), oldalirányú koponyafelvétel (Teleröntgen), PA koponyafelvétel (szemközti koponyaröntgen) fogászati CT, ráharapásos felvétel , ízületi felvételek .

Leggyakoribb az OP+ TELE kombináció.

Harmadik konzultáció:

Kezelési terv+ készülék kiválasztása.

A fizikális vizsgálaton és a mérési eredményeken alapuló diagnózis és kezelési terv illetve kezelési alternatívák részletes ismertetése. A készülékek szemléltető eszközökön (fogsor modell, fogszabályozás mulázs) megnézhetőek, megtapinthatóak.

Kivehető készülékek esetében: tilos viselni a sportolás alatt. Egy nagyobb esés alkalmával a helyéről kimozduló kivehető készülék sérülhet és sérülést okozhat a nyálkahártyán illetve a lágyrészeken.

Rögzített készülék esetén ajánlott sport védő viselése. Küzdősportok csak fogvédőben végezhetők! Az arcot, szájat ért ütés, rúgás a fogszabályozóhoz préseli az ajkakat és a lágyrészeket, felsértve, sérülést okozva azokon.

Fokozott nyálelválasztás, mely a szervezet reakciója az idegentest érzetre. A készülék megszokásával mértéke csökkenhet vagy megszűnhet.

Mechanikus irritáció a készülékkel érintkező nyálkahártyán. Hasonló megjelenésű, mint az új cipő okozta feltörés. A megszokással gyógyul, addig páciensviasz használata javasolt, melyet az irritációt okozó készülékrészre nyomkodva simává varázsolhatjuk a felszínt.

Beszédzavar a belső (nyelv felőli) oldalon ragasztott készülékeknél. A dentális hangok (foghangok pl. té) képzésénél nyelvhegyünk a fogak belső felszínével érintkezik. Ez a felszín a készülék felhelyezésével megváltozik, így a hangképzésnek is alkalmazkodni kell az új helyzethez.

Ráharapási érzékenység. Alapvetően a fogszabályozás a fogak átmeneti mozgathatóságával jár. Ez egy érzékenyebb állapotot eredményez, ami többnyire ráharapás-érzékenységet jelent (pl. keményebb ételeknél) de ritkán spontán érzékenységet, vagy nagyon ritkán enyhe fájdalmat is okozhat. Ez egy átmeneti állapot, ami többnyire a kezelés elején és bizonyos kezelési fázisokban fordulhat elő, és néhány napig tarthat.

A legnagyobb elővigyázatosság mellett is előfordulhat, hogy leesik egy bracket. Megelőzésképpen kerülendőek:

• kemény ételek: pl.: magok, magvas pékáru, mogyorós csoki, töpörtyü, törökméz, pattogatott kukorica, chips, pizza kemény széle, kifli kemény csücske
• ragacsos ételek: pl.: karamellás édességek, gumicukor

Bármelyen rögzített elem meglazulása esetén jelentkezzen kezelőorvosánál.

A kezelési terv mindig egyénre szabott, melyet megelőző vizsgálatok és speciális röntgenfelvételek alapján készít el a szakorvos. A fogszabályozás céljának meghatározásával választhatjuk ki, hogy milyen eszközökkel, mennyi idő alatt, milyen költségekkel érhetjük el azt.

A kezelés történhet kivehető vagy rögzített készülékekkel, vagy ezek kombinációjával és kiegészülhet minicsavarok alkalmazásával.

A kezelés folyamán válthatják is egymást ezek a készülékek és lehetnek passzív, készülékmentes szakaszok is.

A kivehető készülékek ki és behelyezését a páciens maga végzi; hordási idejét a kezelőorvos határozza meg. Sínrendszerek (aligner) esetében ez napi 22 óra, klasszikus kivehető készülékeknél napi 14-16 óra. Utóbbiak egyes típusainál a viselési kedv fokozására a készülék műanyag része a szivárvány bármely színéből készülhet; díszítheti matrica, csillámpor. A kezelés során az orvos rendszeresen ellenőrzi és aktiválja (kb. 2 havonta) a készüléket. Ha a készülék viselésekor bármilyen rendellenességet, kényelmetlenséget észlel a páciens, soron kívül keresse fel a kezelőorvosát!

Rögzített készülékek behelyezését, aktiválását és levételét az orvos végzi. A páciens a készüléket éjjel- nappal kénytelen viselni. A rendszeres ellenőrző vizsgálatokon pontosan, a kezelőorvos által meghatározott időpontokban kell megjelenni. Rögzített elemei (bracketek – zárak) egyenként kerülnek felragasztásra a fogak külső vagy belső (nyelv felőli) felszínére speciális ragasztóanyag segítségével. Anyaguk lehet fém vagy esztétikus anyag. Technikailag hagyományos (az ívek gumiligatúrával rögzítettek a bracketekhez) illetve önzáró (a bracket teste ajtószerű zárral ellátott). Méretük is változó. A miniatürizált és az esztétikus változatok a kedveltebbek.

A szigorúan vett fogszabályozás kiegészülhet logopédiai (pl. nyelvlökéses nyelés kezelése), sebészeti (pl. bölcsességfog eltávolítás, állcsontsebészet), parodontológiai (ínykorrekció) beavatkozásokkal is.

A fogszabályozó kezelések aktív szakasza többnyire 1-2 évig tart, de szükség lehet ennél hosszabb időre is a súlyosabb problémák rendezéséhez. Bármelyik életkorban végezzük is a kezelést, sok türelmet igényel a páciens, az orvos és a hozzátartozók részéről egyaránt.

A kezelés aktív szakaszát minden esetben retenciós fázis követi, melynek célja a fogak visszarendeződésének megakadályozása. Időtartama, átlagos esetben az aktív szakasz kétszerese. Eszköze lehet kivehető készülék, rögzített ív a fogak belső felszínén vagy ezek kombinációja.

A bizalomteljes és félelemmentes légkör, a páciens együttműködése az orvossal, a szülői támogatás elengedhetetlen feltételei az eredményes kezelésnek.